ELTE feat. Intel: a kurzus eredményei

Véget ért a dupla kurzus, azaz elérkeztünk a félév végéhez. A két, egymást követő csoport, amelyek tagjai az IKT és web 2.0 a gyógypedagógiában című kurzusomon vettek részt, végére ért feladatainak. Előzményeket lásd az előző posztban. Ideje összefoglalnom a tapasztalatokat.

Munkás időszakon vagyunk túl, a hallgatók is, és én is. A két szálon futó kurzusteljesítés nem kis menedzsment tevékenységet kívánt meg.

A produktumok

Nézzük először az eredményeket: a félév első harmadára elkészült projektrészproduktumokat az előző bejegyzésben már láthatta mindenki. A félév kétharmadára elkészült a második projektrészproduktum is mindkét kurzus minkét csoportjánál, ez a brossúra volt. Nagyon ötletes és tetszetős munkák készültek, igazán elégedett lehetek ezzel az először alkalmazott formával; mindenki munkája együtt volt egy érdekes, a kreativitásnak teret adó eredményben. A bemutatás is jól sikerült, érdemi érvek hangzottak el. Alább láthatóak a brossúrák egy közös lapozgatóban (sajnos a feltöltés után nem mindenhol látszik nagyításban a szöveg). Büszke vagyok a lányokra ezekért a munkákért.

Zárásként a féléves projektmunkát összefoglaló webináriumot kellett készíteniük a csoportoknak. Ehhez javasolt, de nem kötelező eszközök a Google+ Hangouts (preferált) és a Ustream voltak. A csoportok rendkívül sok és többnyire alapos munkát végeztek, sok energiát és időt fektettek a kurzusbeli projekttevékenységükbe, ennek tartalmi szempontból mindenképpen meglátszott az eredménye. Az első kurzus (hétfőnként 14.00-15.30 közötti órára járó) két-két csoportja foglalkozott az Univerzális Tervezés a Tanulásban (Universal Design for Learning – UDL) és az Akadálymentesség témáival. A két-két csoport ugyanazon téma feldolgozásában igen különböző irányban indult el, így a végére egészen más részterületre is koncentrálódott a webinárium is. A második kurzus (hétfőnként 15.40-17.10 között órára járó) csoportjai esetében egy csoport foglalkozott az IKT eszközök a fogyatékos tanulók oktatásában témával, és két csoport a Közösségi oldalak a 21. században, különösen a tanulásban akadályozott tanulók esetében témával. Itt is hasonló helyzet alakult ki, ami a különböző irányvételt illeti.

A webinárium nehezebb része azonban a forma megtalálása, pontosabban a technikai megvalósítás sikeressége volt. Komoly nehézségek adódtak a Google+ Hangouts alkalmazásával, a Ustream pedig még az elején elvérzett, mert nagyon bonyolultnak találtatott. A kurzusban a webinárium készítése lett a leggyengébb pont, de erről majd később.

Alább az elkészült Google+ Hangoutsok:

Akadály?-mentes

IKT akadálymentesített osztályterem

Közösségi oldalak a 21. században

Közösségi oldalak használata

IKT 2012

A Hangouts nélküli Prezi:

UniWebTerv

És egy utólag ppt-ből és hangból összeállított alternatív megoldási forma a Slideshare-en:

Egyetemes tervezés a tanulásban

A projekt produktumaiból is jól látszik, hogy egy témát mennyi szemszögből lehet vizsgálni, és milyen sokféle kézzelfogható és kevésbé kézzelfogható eredményekre lehet jutni. Ez nekem kevésbé volt meglepő, de jó “saját élménynek” véltem hallgatóim esetében, későbbi munkájuk szempontjából is.

A tervezés

Ahhoz, hogy ezt a kurzust jól tudjuk végigvezetni, a tervezésbe is jelentős energiákat volt szükséges tenni. Alapjául még a nyári képzésen elkészített projektterv szolgált. A tervtől helyenként eltértem, egyes pontokon kezdettől fogva, tervszerűen, más pontokon közben változtattam, attól függően, hogyan alakult a kurzus.

Az menet közben egyre világosabbá vált, hogy nagyon sok segítséget ad a részletes, pontos, nyáron még túlságosan is aprólékosnak tűnő felépítése, kidolgozottsága. Ugyanakkor a tapasztalatom az lett, hogy még ennél is sokkal részletesebben, alaposabban, egyértelműbben kell ezt elkészíteni egy ilyen projektfolyamathoz. Ez részben a projekteszközökre, részben a határidőkre, és részben pedig a feladatok meghatározására vonatkozik. Az is egészen világos, hogy sokkal nagyobb szerepet kell adni a hallgatói részproduktumok és végső projektproduktum elkészítéséhez az ellenőrzőlistáknak, áttekintő táblázatoknak, ami a tartalom elkészítéséhez ad több támpontot a hallgatóknak. Most inkább mintákat biztosítottam, de ez kevés segítséget adott.

Itt érdemes még szólni a hallgatói projekttervekről is. A csoportoknak az első óra után, túl az első gondolattérképen, adott határidőre el kellett készíteni azt a tervet, ami szerint a féléves projektmunkájukat tervezik. Ebben tartalmi, időbeli, formai és értékeléssel kapcsolatos tervezésre volt szükség. Ez nem sikerült egyértelműen jól minden csoportnál, itt talán még több segítségre lehet szükség, anélkül, hogy befolyásolnám a tervezés tartalmát. Azonkívül úgy gondolom, kicsit szokatlan is volt az a feladat, hogy egy olyan munkához készítsenek tervet, aminek a témájáról kevés ismerettel rendelkeztek a csoporttagok. Ugyanakkor a tervezésre ilyen munkánál meglátásom szerint pontosan olyan, azaz talán még nagyobb szükség van, mint már ismerősebb témánál. A tanulás arról szól, hogy ismereteket szerzünk valamiről, amiről még nem rendelkezünk tudással, vagy csak kevés ilyet birtokolunk.

A folyamat

A projekt folyamata többé-kevésbé jól haladt. Klasszikusan a még éppen jó kihívást jelentő feladatokkal jól haladt mindenki, a nagy kihívást jelentők frusztrációt okoztak, amikor nem sikerült elég jól megoldani. Ilyen volt a webinárium alapvetően. A technikai megvalósítás komoly nehézségekbe ütközött a legtöbb csoportnál. A Hangouts hangot és képminőséget illetően sem volt optimális (mondhatni rossz volt), aminek az okát én magam is csak találgatni tudom, tekintve, hogy nekem nem voltak ilyen nehézségeim vele. Bizonyára hardveres és internetkapcsolati háttere lehet, talán. Erről majd informatikához nálam jobban értő kollégák véleményét kérem. (Itt a posztnál kommentben is akár, ha valakinek van elképzelése az okokról.) A csoportok a jelzések szerint igazán sok energiát tettek a próbálkozásokba, többszöri nekifutással, több órás alkalmakkal igyekeztek használható webináriumot készíteni. Néhány csoport próbált alternatív felületet keresni webináriumkészítésre, de nem jártak sikerrel. A technikai nehézségek mellett azonban azt is meg kell állapítani, hogy a Google+ Hangouts sajátosságait nem vette minden csoport figyelembe, vagyis a bemutatásra szánt tartalmat nem feltétlenül abban a formában készítették el, ami illeszkedik a Hangoutsban való megjelenítésre. A Prezi például egészen alkalmatlan erre a célra, vagy pedig a szerkesztésénél kell nagy figyelmet fordítani arra, hogy Hangoutsban hogyan jelenik meg (betűméret, elrendezés, felépítés stb.). Ugyanakkor PowerPoint esetében is fontos a szerkesztés illesztése a Hangouts paramétereihez. Máskülönben kihívást jelent majd a prezentáció az élvezhetőség szempontjából.  Amiért nem feltétlenül a Hangouts a hibás. (Gyógy)pedagógusként nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tartalmat, a formát és a célcsoportot mindig összehangoljuk. Nem csupán az a fontos, amit át szeretnénk adni, hanem az is, amilyen eszközök ehhez rendelkezésünkre állnak.

Ugyanakkor a projektek többnyire nagyon jól sikerültek, nagyon tartalmasak, előremutatóak lettek, a hallgatók sok munkát fektettek bele, igazán involváltak voltak a feladatok során. Emiatt a frusztráció, amit az okozott, hogy nem a tartalomhoz illően jó lett a formai kivitelezés, érthető. Ez kicsit rossz szájízt jelentett a projekt végére, de talán nem rontotta el nagyon az egész félév során szerzett jó tapasztalatok okozta érzéseket, élményeket.

A folyamat leírásához tartozik még, hogy a hallgatói tevékenység adminisztrálása is nagyon fontos, ez ebben az esetben különösen a blogposztoknál volt jelentős. Ezt Google dokumentum segítségével végeztem, a teljesített feladatok csoportonként és személyenként (a feladattól függően) “zöldültek ki”, ha rendben voltak, “sárgultak be”,  ha gond volt velük, és “mutattak pirosat”, ha nem teljesültek. Pótolni mindig lehetett, ezzel jobbára a blogbejegyzéseknél éltek a hallgatók (de ott nagyon).

A projekteszközök

A projektben a munkához többféle eszközt használtunk, ez a projekttervben jól áttekinthető. A projekt különböző szakaszaiban eltérő eszközök szerepeltek, egyetlenegy azonban végighúzódott az egész féléven, ez a tanulási napló, azaz a blog írása volt. Mindenkinek minden héten egy bejegyzést kellett írnia, a projektben végzett munkájához, feladataihoz, a megszerzett ismeretekhez, a feldolgozott forrásokhoz kapcsolódóan. Ennél egzaktabban szándékosan nem határoztam meg a feladatot. Összesen hét blog íródott, négy az egyik csoportnál: Univerzális Tervezés1, Univerzális Tervezés2, Akadálymentesség1, Akadálymentesség2, és három a másik csapatban: IKT eszközök a fogyatékos tanulók oktatásában1, IKT eszközök a fogyatékos tanulók oktatásában2Közösségi oldalak a 21. században. Ez volt talán azonban az az eszköz, amivel kapcsolatban a legjelentősebb hatást fogalmazták meg a hallgatók a záróbeszélgetésen. Talán már klasszikusnak nevezhető nehézségek (idegenkedés a nyilvános írástól; az “ihlet” hiánya; a posztok “levélstílusa” – megszólítás, aláírás; a mennyiség/rendszeresség problémája) mellett néhány egyéb kérdés is felmerült (milyen témában érdemes blogolni, könnyebb lenne szabadon választott szakmai témáról írni stb.), de megfogalmazódott az is, hogy megvilágítódott az értelme ennek a publikálási formának, illetve néhányan kedvet is kaptak a későbbi folytatáshoz. A gondolattérkép készítése volt talán a legkevésbé idegen mindenki számára, itt talán inkább a téma távolisága okozott nehézséget az elején.  A levélírás tulajdonképpen kétféle célt szolgált a projektben (még így is, hogy az egyik alkalmat elhagytam végül), egyrészt a saját tanulási tevékenység értékelését, másrészt a tanultak rendszerezését. Mi ebből inkább az utóbbira helyeztük a hangsúlyt, de ez kevésbé váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a legtöbb esetben tevékenységfelsorolás lett. Ez is jó egyfajta rendszerezésre, de az eredeti cél ennél átfogóbb lett volna. Tapasztalat, hogy jobban kell a feladatot instruálni. A brossúra mint eszköz volt talán a legsikeresebb. Motiváló volt a feladat, teret adott a kreativitásnak, az egyéni elképzeléseknek, de viszonylag kötött keretek között, és a leginkább gyakorlatban is hasznosíthatónak minősíttetett. A projekteszközökhöz szorosan tartozó ellenőrzőlisták, áttekintő táblázatok, mintaeszközök közül a projekt során inkább az utóbbiakat használtuk, illetve lehetőség volt ellenőrzőlista alkalmazására is. Azonban ez ennyi feladatnál, és az ilyen típusú munkában kevésbé járatos csoportoknál érdemes a teljes skálát használni, alaposan kidolgozva a részleteit. Az egyébként is globális tapasztalatom (nem csak ebben a kurzusban), hogy mindent le kell írni, azt is, amit evidensnek gondolunk. És még így lesz mindig valaki, aki valami meglepőt tesz.

Az értékelés

Az értékelés a formatív és szummatív formákra, és kisebb mértékben a diagnosztikus értékelésre alapult. Formatív értékelés jellemezte a részproduktumok értékelését, diagnosztikus a kezdeti gondolattérképre adott visszajelzésemet. Az önértékelés (a kurzus végén, értékelőtáblázat segítségével) és a társértékelés (a kurzus végén, értékelőlista segítségével, a többi csoport webináriumára vonatkozóan) is szerepet kapott. A kurzus utolsó óráján közös értékelő beszélgetésre került sor. Itt érdemes megemlíteni, hogy mindezek szubjektív megélése során akár az a kép is keletkezhet hallgatóban, hogy “A kurzus közben szintén jól jött volna néhány ilyen személyesebb beszélgetés, tapasztalatcsere, a sok önreflexió helyett.” A szummatív értékelés csoportokra vonatkozóan, a kurzus Moodle felületén fórumposzt formájában publikusan történt meg.

A saját tevékenységem értékelésére is sor került részben az utolsó órai értékelő beszélgetésen, illetve nyilván az OMHV-ban is van rá mód. Magam a projektet sikeresnek értékelem, ugyanakkor sok ponton kell változtatni, ez többnyire még alaposabb kidolgozást jelent, a feladatok pontosabb körülhatárolását, de ami igazán konkrét, az a blogbejegyzések számosságának és rendszerességének átgondolása, valamint a webinárium erősebb előkészítése. Ezzel persze a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését részben feláldozom, de talán nagyobb haszna lesz a didaktikusabb megközelítésnek.

Nagyon jó volt ezt a kurzust vinni a félév során, élvezettel olvastam a blogbejegyzéseket, jó volt jobban megismerni a hallgatóimat, igazán nagyon klassz emberek. Sokan kiváló szakemberek lesznek közülük.

Remélem, hogy hamarosan olvashatom őket szakmai blogjaikban. :)

One thought on “ELTE feat. Intel: a kurzus eredményei

  1. Kedves Anita!
    Gratulálok ahhoz a munkához, amelyet a kurzus során végeztél! Örömteli hír, hogy lesznek olyan ifjú gyógypedagógusok, akik már a 21.század kihívásainak megfelelő kompetenciákkal indulhatnak a pályára. Nekik is gratulálok az elkészült projekthez, és kívánom számukra, hogy töretlen lelkesedéssel végezzék munkájukat a rájuk bízott gyermekek körében!