Két csoport, kétszeres öröm

Úgy tűnik, hogy az “oktatói biológiai órám” ilyenkor október közepe táján jelez, hogy itt az ideje a blogbejegyzésnek. Most is az IKT és web2.0 a gyógypedagógiában című kurzusunkról írok. Idén már negyedszer vehetik fel a hallgatók, és a létszám- és tantervi változások nyomán párhuzamosan két csoportnak (közvetlenül egymást követő időpontban) hirdethettük meg.

Kis kitérőként: amikor visszaolvastam a poszt írása előtt a korábbi bejegyzéseket, némiképpen nosztalgiám támadt :) a korábbi évek, úgy tűnik most számomra, sokkal több lehetőséget, eseményt, alkalmat hordoztak, ahol sokféle dologgal foglalkozhattam/foglalkozhattunk – pl. közös előadás Lévai Dórával a web 2.0 többségi és gyógypedagógus-képzésben játszott szerepéről, gyógypedagógia és IKT témájú szekció, IKT és esélyegyenlőség témájú kerekasztal-beszélgetés -, és bár ma is van sok érdekes feladat, lehetőség – pl. digitális tananyagfejlesztés, abban szerzői és kis menedzsment tevékenység, disszertációírás, Kutatók Éjszakája és hasonlók – de a kézzelfogható eredmények, a megmaradó “nyomok” valahogy nehezen jönnek. Ez nyomasztó is, de az egész hirtelenjében motivációs erővel is bír, valahogy azt az érzést adja, hogy akár sok, akár kevés dolgot is csinálsz egyszerre, az időd nem lesz több, de fontos, hogy jól érezd magad tőle. Hát, az idei két IKT csoportom ilyen: jól érzem magam tőle.

És akkor a kurzusról: idén ismét másképpen épül fel a tartalom a korábbihoz képest. Erre szükség is van, mert az elmúlt 2 év alatt azt tapasztalom, hogy egyre inkább olyan hallgatók érkeznek, akiknek egyre kevésbé idegen az IKT világa, nem hárítják (vagy csak nagyon kevesen) az ilyen eszközök használatát a (gyógy)pedagógiai – és privát – tevékenységeik támogatására. De a legnagyobb különbség mégsem a tartalomban, hanem a módszertanban és a struktúrában van a kurzusban. A hallgatóknak alaposan meg kell dolgozniuk a megszerezhető kreditjeikért, szó mi szó. Több kollégám és munkáik, illetve képzések inspirálták a kialakítást. Két szálon fut a kurzus, az egyik nagyjából a korábbi témaköröket, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat foglalja magába (közös forrásgyűjtemény Twitter segítségével, online tananyag szerkesztése Moodle keretrendszerben, illetve egy, a félév során megismert alkalmazás fogyatékos (elsősorban tanulásban akadályozott) tanulók oktatásában való felhasználásának lehetőségeit bemutató, elemző esszé készítése) – ezt a szálat a PPK Modern eszközök a pedagógiában kurzusainak oktatása során szerzett korábbi tapasztalataim, és ottani kollégáim, Ollé János, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia munkája motiválta. A másik a projektalapú, kooperatív tevékenységre, csoportmunkára építő szál, ahol a hallgatók 4 fős csoportokban egy-egy téma feldolgozásával foglalkoznak, és külön projektrészfeladatokkal kell megbirkózniuk (folyamatosan a félév során tanulási naplót vezetnek, blog formájában – csoportonként egyet, közösen, ahol minden tag minden héten egy alkalommal a csoportban vállalt szerepének, feladatának szemszögéből posztol a heti tevékenységéről, tapasztalatairól, tanulási folyamatairól; a félév egyharmadára elkészítik az addigi, a témájukban való elmélyedést szolgáló kutatómunkájukat összefoglaló online gondolattérképet, a félév kétharmadánál készítenek egy brossúrát, mellyel választott célcsoport számára mutatják be a témájuk lényegét, és a félév végére egy közös webináriumot készítenek, amelyben a féléves projekttevékenységüket foglalják össze és prezentálják – ez lehet élő közvetítés vagy felvétel készítése, preferált a Google+ Hangouts használata ehhez). A projektmunkához 4 kontaktóra-alkalom tartozik, amikor egyrészt az azonos témán dolgozó csoportok megvitatják a témájukhoz kapcsolódó kérdéseket, másrészt bemutatják az elkészült brossúrát a többi csoportnak, illetve amikor a webináriumok és a féléves projekttevékenység ön- és közös értékelése történik meg. Ezt a második szálat a nyáron elvégzett Intel Teach Essentials képzésen tanultak alkalmazásával építettem fel (és a projektfolyamat tervezése, dokumentálása, a hozzá alkalmazott segédanyagok is a képzés eredményei), valamint ötleteket merítettem az előző tavaszi félévi PPK-s, andragógus MA képzésben szereplő, Ollé János vezette KONNEKT kurzusból, ahol meghívott előadóként magam is szerepeltem.

Érdemes még talán a témákról pár szót ejteni: választhattak mindkét kurzusban a csoportok 2-2 téma közül, az egyik kurzusban ez az ‘akadálymentesítés, akadálymentesség, különös tekintettel az infokommunikáció területére az oktatásban’ és az ‘univerzális (egyetemes) tervezés, különös tekintettel annak az oktatásban való alkalmazására‘ témák voltak, a másikban pedig a ‘közösségi oldalak a 21. században, különös tekintettel a fogyatékos személyek életében’ és ‘IKT eszközök a tanulásban akadályozott tanulók oktatásában’ témák lettek. Ennél szűkebbre szándékosan nem szabtam a témát, mivel az egyik kurzusban 2-2 csoport, a másik kurzusban (itt csak 3 csoport van a kisebb létszám miatt) 2 csoport ugyanazon a témán dolgozik, az is nagyon fontos eredmény lesz, hogy a csoportok hogyan választják meg az irányt a témájukon belül, illetve így több nézőpontból is megvizsgálhatjuk az alapkérdéseket. Ez sokkal érdekesebb, és segít a különböző nézőpontok elfogadásában, a nézőpontváltásban, a másik szerepébe való belehelyezkedésben, és segíthet majd az érvek megvitatásában, esetleg ütköztetésében is.

A kurzus nem zökkenőmentes, természetesen, de nem vagyunk tökéletesek, hibázni szabad, de szükséges belátni és javítani, újrapróbálni. Az is fontos, hogy az Intel képzés elemeinek alkalmazása esetében ez az én részemről is az első kipróbálás, így magam is követek el hibákat, amelyeket igyekszem javítani, illetve az ebből születő tapasztalatokat beépíteni a későbbi munkámba.

Az első részproduktumok többnyire elég jól sikerültek, és a levélírás formájában a második projektkontaktóra-alkalommal megejtett önreflektív értékelés és tanulási beszámoló is igen érdekes információkkal szolgált (a hallgatók választhattak, hogy ismerősnek, rokonnak, barátnak, csoporttársnak vagy elképzelt személynek stb. írt levélben összefoglalóan értékelik saját eddigi tevékenységüket a projektben illetve beszámolnak arról, mit sajátítottak el, ismertek meg, tanultak eddig ennek a folyamatnak köszönhetően. Volt nagymamának, kistestvérnek szóló levél, de vidéki kolléganőnek szóló is, melyek jól ragadták meg azt a nem egyszerű feladatot is, hogy hogyan, milyen szóhasználattal, absztrakciós szinten fogalmaznak az IKT, web 2.0, fogyatékosság témakörben. Nagyon hasznos és információgazdag feladatteljesítés volt ez.

A következő kontaktóra és részproduktum-határidő november 5-én lesz, amikor sor kerül a többségi pedagógusoknak, szülőknek, fenntartóknak, intézményvezetőknek, gyógypedagógusoknak vagy fogyatékos személyeknek “címzett” brossúrák bemutatására, a csoport választott témájának választott területe megismertetésére. A feladat célja, hogy gyógypedagógusként tudjuk más szakemberek, laikusok, érintettek felé a megfelelő módon közvetíteni azt, amit szükségesnek, fontosnak gondolunk, ami a fogyatékos gyerekek oktatása szempontjából esetleg szükségszerű.

A félév végi webináriumokat izgatottan várom, szívesen látunk vendégeket az előadásokon, alapvetően online formában :)

Az első részproduktumok, azaz a gondolattérképek:

2 térkép kép formátumban:

 

 

 

 

 

2 térkép pdf formátumban:

Akadálymentesítés témakör I.

Univerzális tervezés II.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>