Hogyan vegyük el az oktató kedvét a hallgatói értékelés figyelembevételétől

Én hiszek. De tényleg. Komolyan. Nagyon. Meggyőződésből. A “hallgatók hangjában”. Az OMHV kitöltésére folyamatosan biztatom a hallgatóimat: amikor egy-két kurzusomnál sikerül érvényes értékelést kapni, akkor alaposan tanulmányozom. Nagyon kíváncsi vagyok, milyen észrevételeik vannak a hallgatóknak a munkámról, hogyan tudom jobbá tenni azt, amit teszek, mi az, amin változtatnom érdemes, amit lehetne inkább máshogyan. Érdekel, hogy elég jól figyelek-e az igényeikre, hogy jól sikerül-e átadnom azt, amit szeretnék, hogy elég segítséget adok-e, hogy elég jól felkészülök-e minderre.
A hallgatók tevékenységéről, munkáikról én is igyekszem korrekt visszajelzést adni, támogató, megerősítő értékeléssel, építő kritikával.
Hasonlót várhatok én is tőlük. Ezért az utóbbi félévekben a markmyprofessor.com oldalt is ajánlom erre számukra, ahol anonim módon, nagyobb kategóriák mentén és szabad szöveges formában is lehet egy-egy oktatóról véleményt kifejezni, értékelni a tevékenységét. Jó alkalom arra, hogy bizonyosan következmény nélkül történhessen ez meg (gyakran halljuk azt, hogy a hallgatók azért nem szívesen töltik ki az OMHV-t az ETR-ben, mert attól tartanak, hogy valamilyen módon mégis visszakövethető lehet személyük, és kritika megfogalmazása esetén annak negatív következménye lenne rájuk – nem lehet, TÉNYLEG nem látjuk, ki mit írt, ezt most itt ismét jelzem a kételkedőknek).
Az anonim értékelés az oktatóról mostanában kezd vonzóvá válni. Legalábbis rólam. Ezzel nincs is baj. Ahogy fentebb is jeleztem, én fontosnak tartom ezt. Hiszek benne. De kezdek elbizonytalanodni. Eluralkodni látszik a differenciálatlan, sokszor érzelmi töltetű értékelés. Emiatt kevésbé tűnik hitelesnek. Egyre kevésbé. Mit vegyek figyelembe rajta? Honnan tudjam, hogy valójában mivel van baj? A reális, építő jellegű kritika hiányzik. Nézzük meg az én értékelésemet a MarkMyProfessor-on:

  • az értékelést író hallgatók egy része nem tartotta fontosnak, hogy a kurzus nevét, ami alapján az értékelést írták, beírják, kiválasszák (a Bevezetés a szabad tanulásba egy 10 órás levelezős kurzus, ami egy napra szerveződik, azaz egyszer van egy hosszabb konzi, nem órák vannak)
  • az értékelők nagy része nem differenciál az értékeléskor: “minden egyes” (ha nem tudok előadni, nyilván segítőkész sem vagyok)
  • gyakran inkább a kedvelést vagy nem kedvelést (esetleg ellenszenvet) fejezik ki az értékelések (a csupa egyes vagy csupa ötös)
  • előfordul, hogy moderálandó módon írnak véleményt (nem az oktató moderál, hanem az oldal szerkesztői, én például nem is láttam a kimoderált szöveget, mert még azelőtt törölték)

Mennyire lehet hiteles, feltétlenül figyelembe veendő mindez az oktató számára? Hogyan építse be a kritikát a munkájába, hogyan változtasson?

Szeretném, ha valós, racionális visszajelzések, értékelések érkeznének. Amelyek azt célozzák, ami a nevük. Az értékelést. Vajon akik ezeket az értékeléseket produkálják, ők magukkal is így bánnak, a saját teljesítményükkel is így kritikusak? Azt gondolják, hogy ez a későbbi hallgatóknak támpontot ad? De ami még fontosabb: leendő gyógypedagógusként (és egy kurzusnál tanárjelöltként) ezt jónak, segítőnek, fejlesztőnek, megfelelőnek találják?

(Mindezeket megfogalmazhattam volna magasabb absztrakciós szinten, általánosabb megközelítésben is, nem csak rólam szólóként. De nem tettem, mert így könnyebb hinni, hogy nem ez az általános, és többen vannak azok a hallgatók, akik értékelnek, és nem csak véleményt írnak. Az is lehet mindenkinek. De az értékelés jobb, ha objektív.)

 

Comments are closed.